A História-völgy a Bódva völgyének és mellékvölgyeinek domb- és hegyvidékét átszelve fűzi össze a múlt ránk maradt emlékeit. Tizenegy településen tizenöt tematikus kiállítás kínál a mai kor emberének élményt nyújtó programokat, amely a helyi örökségeket a fókuszba állítva enged bepillantást a különböző történelmi korokba.
A História-völgy helyszínei kizárólag előzetes egyeztetéssel látogathatók. Kapcsolattartó személy: Kabdebon János. Telefonos elérhetősége: +30 406-9567. Belépőjegy árak: felnőtt 600.-, diák, nyugdíjas 400.-
Boldván a 12. századi bencés apátságból máig megmaradtak hazánk egyik legjelentősebb román kori műemlékét jelentő templom és a kolostor alaprajzát kirajzoló romok. Bemutatásra kerül, hogyan is keletkezhettek a kódexek, mit tartalmaz a Halotti Beszéd és mi jellemzi a bencés rendet. A látogatók megszagolhatják és tapinthatják a kolostor füves kertjében termesztett fűszernövényeket, sőt meg is kóstolhatják az ezekből készült teákat.
Az 1896-os ezredévi kiállításon, a mezőkövesdi mellett a sziráki népviselet és népművészet képviselte Borsod vármegyét. A korábbi kasznár házban kialakított bemutatóhelyen megtalálhatók, sőt felpróbálhatók a hagyományos népviselet ruhadarabjai, valamint bepillanthatunk a falu és a térség hímzés-világába, a paraszt barokk lakáskultúrába. Borsodszirák az egyetlen település Magyarországon, ahol Bartók-ősök pihennek. Itt született Bartók Béla zeneszerző dédapja. A Bartók Emlékszobában a látogatók megtekinthetik a Bartók relikviákat és a zene-sarokban bele is hallgathatunk a mester műveibe.
Damak határában a szőlő- és gyümölcstermesztés több évszázados múltra tekint vissza. A környéken megtalálhatók a régi pincék és újabb borházak sorai is kiépültek. A megtermelt szőlő és gyümölcs feldolgozásának évszázados hagyományai is tovább élnek. A bemutatóhelyen az érdeklődők megismerhetik a hagyományos szőlő- és gyümölcsfajtákat, a hagyományos gyümölcsészet fogásait, valamint a régi és új feldolgozási technológiákat.
Szendrőládon évszázadok óta élnek cigányok. A bemutatóhely a cigány kultúra, elsősorban a zene, a képzőművészet, a kézművesség kiállító és alkotóhelye, valamint a megértés helyszíne kíván lenni. A betérő maga is kipróbálhatja a hangszereket, tanulhat cigány dalokat és meséket, megkóstolhatja a tradicionális roma ételeket.
Szendrő várát az 1300-as években építette fel Bebek György, azonban 1707-ben Rákóczi elrendelte a vár megsemmisítését. A valaha vár központjában álló nyolcszögletű, vastag falú torony helyén kilátó torony épült. A toronyban kialakított bemutatóhelyen a vár történetét, birtokos- és alakváltozásait, valamint a hajdani végvári élet jellegzetes életképeit mutatja be.
Szendrőből és a térségből a XX. században ezrek vándoroltak ki Amerikába. A kivándoroltak 25-30 %-a néhány év múlva haza is tért. A bemutatóhely a térségből kivándoroltaknak - és részben hazatérőknek - kíván emléket állítani. Bepillanthatunk az utazás, a kinti munka és a visszatérés utáni élet mozzanataiba, egyes emberi sorsokba.
Szalonnán található Magyarország egyik legjelentősebb román kori műemléktemploma. A templom melletti parókia épületében a térség kiemelkedő egyházi és világi alkotóinak állítottak emléket.
Szinpetriben a helyreállított vizimalom hajtja a cellulóz-aprító gépet. A papírmerítés mesterségének műveléséhez minden eszköz a rendelkezésre áll. A kézi könyvnyomtató berendezések is a történelmet idézik. Az itt kiállított "Világ legnagyobb könyvét" is merített papírra, hagyományos tecnológiával nyomták. A Guiness-rekordot tartó könyv 346 oldalból áll, és valódi bőrbe kötötték. Méretei: 4,18-szor 3,76 méter, súlya 1420 kg. A címe : Törékeny Természeti Örökségünk, az Aggteleki Nemzeti Park élővilágát mutatja be.
Komjáti és a térség egyik vonzereje, hogy a népi építészeti örökség még mindig viszonylag meghatározó az utcaképek alakításában. Az új alkotó házban a fatornácok és kapuk hagyományos motívumai láthatóak.
Tornaszentandráson a XIX. századi paraszti gazdálkodás elemei még ma is élnek. A Magyarországon egyedülálló, gótikus ikerszentélyes templomra büszke hajdani német telepesek leszármazottai még művelik a kerteket, tartanak jószágokat. A bemutatóhelyen mindazon praktikák kerültek összegyűjtésre, melyek a ma emberének környezettudatos és takarékos háztartásában hasznosak lehetnek.
Bódvaszilason az uradalmi épületek sora maradt az utókorra. Közülük is az egyik legjelentősebb az Uradalmi Magtár. A bemutatóhelyen, az uradalom tiszttartói kuriájának pincéjében a barokk kor gasztronómiájának néhány eleme tekinthető meg.
Hidvégardó Magyarország legészakibb települése, a Trianoni döntés óta közvetlenül a magyar-szlovák határon felszik. A Gedeon-kúriában kapott helyet az a kiállítás, mely az országhatár változásainak hátterét és a mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be.
További históriás látnivalók a térségben, melyek megtekintése ingyenes:
Az Aggteleki Nemzeti Park déli részén a Szalonna-Rudabánya-hegység területén található Martonyi községtől kb. 3.5 km-re a Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom.
Szögliget északi határában, a Ménes-patak két oldalán az Aggteleki-karszt erdővel borított hegyei emelkednek. A völgy déli oldalán emelkedik az Óvár-tető, vele szemben a Várhegy 460 méter magas, sziklás fennsíkját koronázzák meg Szádvár falai. Szádvár szomszédságában található annak a falunak a maradványai, melynek lakosait a II. világháború idején Horthy Miklós kitelepíttette, mivel ott összefüggő vadászterületet kívánt kialakítani.
Bódvalenke a szlovák határhoz közeli kis falu. Különlegességét annak köszönheti, hogy hátrányos helyzetéből egyedülálló módon próbál meg kitörni: a kisközség házainak falán a cigány festészet hatalmas, és a világon egyedülálló szabadtéri tárlata látható.
